A macskák mottója: mindegy, mi rosszat tettél, intézd úgy, hogy higyjék, a kutya volt.

A házimacska maga a négy lábon járó ellentmondás. Egyetlen állatfaj sem alakított ki olyan meghitt viszonyt az emberrel, s őrizte meg annyira mozgási és cselekvési szabadságát, mint a macska. Meglehet, a kutya az ember leghűségesebb társa, de az is igaz, hogy kevés alkalma nyílik felügyelet nélkül kóborolni a kertekben, vagy járni egyet az utcán. Az engedelmes eb pórázvégen sétál. A makrancos macska – egyedül.

Mint cicának nincsenek nagy igényeim, csak annyi, kérlek szeress... de minden szőrszálamat külön is, ha lehet!

Az ókorban a macskákat Istenként tisztelték... és ezt ők sosem felejtik el...

A macskák alszanak,mert ez az egyetlen céljuk az életben. Az emberek alszanak,hogy legyen erejük macskájukat kiszolgálni.

Az ember soha ne kísérelje meg egy macskának megmondani, hogy mit tegyen. Próbálkozhat könyörgéssel, megvesztegetéssel,esdekléssel, rimánkodással,hízelgéssel, punyizással,ámítással -bár valószínű,hogy túl sokat így sem fog elérni.

A macskának a mancsa lágy és puha, de éles és marcangoló karmok rejtőznek benne, amelyek könyörtelenül hatolnak egészen a szívig. És a nő is olyan, mint a macska, mert a macska is élvezettel kínozza az áldozatát, és nem unja meg ezt a játékot sohasem. Aztán amikor már áldozatát megbénította, akkor falja fel és elindul újabb áldozatot keresni.