|
Néha nemcsak a rossz emlékek tesznek szomorúvá, hanem a legjobbak is, amelyekről tudod, hogy nem fognak még egyszer megtörténni.
Több idézet >>
| | |
|
Mindegy, mi áll előttünk. Működni fog. Mert túlságosan szeretlek ahhoz, hogy valaha is elengedjelek.
Több idézet >>
| | |
|
Bocsánat hogy vannak érzéseim,nyilván ott szúrtam el hogy irántad..
Több idézet >>
| | |
|
Próbálj meg úgy élni, hogy ne vegyék észre ott, ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elmentél.
Több idézet >>
| | |
|
Van néhány olyan ember, akikkel nem kell minden nap beszélned, akik ezredszerre is végighallgatják tőled ugyanazt a történetet.. és ha te idiótaként táncolsz, vagy addig nevetsz, amíg már sírnod kell, akkor is azt mondják: igen, ő a legjobb barátom.
Több idézet >>
| | |
|
Lehet, hogy a Mennyország szép hely, de a Pokolban több az ismerős.
Több idézet >>
| | |
|
Mint cicának nincsenek nagy igényeim, csak annyi, kérlek szeress... de minden szőrszálamat külön is, ha lehet!
Több idézet >>
| | |
|
Egy beszélgetés egy régi baráttal ráébreszt, hogy mennyire megváltozott az életed.
Több idézet >>
| | |
|
Amikor éjjel aludni térünk nincs rá biztosíték, hogy reggel felébredünk. Mégis beállitjuk az ébresztő órát. Ezt hívják reménynek.
Több idézet >>
| | |
|
Sokszor az jár a fejemben, egyedül maradtam,
Túléljük a telet és majd szeretünk tavasszal.
Több idézet >>
| | |
|
Egy professzor felmutat egy 10.000 Ft-os bankjegyet az osztálynak, majd megkérdi a tanulókat: "Ki szeretné ezt a bankjegyet?" ....
Több történet>>
| | |
|
|
Utolsó frissítés: 2014-10-12
| | |
|
|
Ne hiányolj senkit a múltadból! Okkal nincs benne a jövődben! |
Fura dolog ez a hiányérzet. A legváratlanabb időben...
Fura dolog ez a hiányérzet. A legváratlanabb időben jelentkezik, képtelen helyzetekben. Betöri az ajtót. Nem kopogtat, nem kérdezi, hogy alkalmas-e, és a legfontosabbat is elfelejti: hogy fel vagyok-e rá készülve. Csak jön és beköltözik a lelkembe. Próbálom nem észrevenni, elterelni a gondolataimat. De azokon a napokon, mikor meglátogat, a könyvek közül előkerül egy réges-régi fénykép, a rádióban felcsendül egy évek óta nem hallott dal vagy az utcán elsuhan egy ismerős kabát.
Emlékeztet azokra az időkre, mikor még nem ismertem Őt, a hiányt. A múlt boldogságából azonban csak egy pillanatot engedélyez. Végül megtör. Fájdalmat ébreszt és könnyeket fakaszt. Az időt lelassítja, az álmokat elkergeti, és mikor már minden energiámat elszívta, elmegy. Elmegy úgy, ahogy jött: kérés nélkül, váratlanul.
| | |
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
