|

Néha nemcsak a rossz emlékek tesznek szomorúvá, hanem a legjobbak is, amelyekről tudod, hogy nem fognak még egyszer megtörténni.
Több idézet >>
| |
|

Mindegy, mi áll előttünk. Működni fog. Mert túlságosan szeretlek ahhoz, hogy valaha is elengedjelek.
Több idézet >>
| |
|

Bocsánat hogy vannak érzéseim,nyilván ott szúrtam el hogy irántad..
Több idézet >>
| |
|

Próbálj meg úgy élni, hogy ne vegyék észre ott, ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elmentél.
Több idézet >>
| |
|

Van néhány olyan ember, akikkel nem kell minden nap beszélned, akik ezredszerre is végighallgatják tőled ugyanazt a történetet.. és ha te idiótaként táncolsz, vagy addig nevetsz, amíg már sírnod kell, akkor is azt mondják: igen, ő a legjobb barátom.
Több idézet >>
| |
|

Lehet, hogy a Mennyország szép hely, de a Pokolban több az ismerős.
Több idézet >>
| |
|

Mint cicának nincsenek nagy igényeim, csak annyi, kérlek szeress... de minden szőrszálamat külön is, ha lehet!
Több idézet >>
| |
|

Egy beszélgetés egy régi baráttal ráébreszt, hogy mennyire megváltozott az életed.
Több idézet >>
| |
|

Amikor éjjel aludni térünk nincs rá biztosíték, hogy reggel felébredünk. Mégis beállitjuk az ébresztő órát. Ezt hívják reménynek.
Több idézet >>
| |
|

Sokszor az jár a fejemben, egyedül maradtam,
Túléljük a telet és majd szeretünk tavasszal.
Több idézet >>
| |
|

Egy professzor felmutat egy 10.000 Ft-os bankjegyet az osztálynak, majd megkérdi a tanulókat: "Ki szeretné ezt a bankjegyet?" ....
Több történet>>
| |
|
Utolsó frissítés: 2014-10-12
| |
|
|
Ne hiányolj senkit a múltadból! Okkal nincs benne a jövődben! |
Vannak ilyen ritka pillanatok az életben...
Vannak ilyen ritka pillanatok az életben - amikor a színek hirtelen színesebbek lesznek, minden felderül, tisztábban hallod a hangokat, jobban ízlik az étel, és mindig, minden egyes pillanatban ő jár a fejedben, közben pedig tudod, hogy a másik pontosan ugyanezt érzi irántad.
Különös, de gyakran megesik...
Különös, de gyakran megesik, hogy életünk fontos személyei első látásra egyáltalán nem tetszenek nekünk.
Azért fényképezünk, mert nem tudunk...
Azért fényképezünk, mert nem tudunk beletörődni, hogy minden elmúlik, hogy lehetetlen megismételni egy már átélt pillanatot. Azért fényképezünk, mert tudjuk magunkról, hogy felejtünk.
Lassan haladok...
Lassan haladok, de sosem hátrafelé.
Emlékszel? Régebben mindig...
Emlékszel? Régebben mindig meg tudtalak nevettetni. Ez volt a kötődésünk egyik kulcsa. Akkor jöttem rá, hogy te már továbbléptél, mikor azt láttam, hogy nem nevetsz már ugyanúgy, sőt nem nevetsz már sehogy sem, mikor mellettem vagy
| |
|
|
|